A nehezített termékenység egy krízist hoz magával: sokaknak az énképük részévé vált az, hogy egyszer szülők lesznek és ennek a vágynak a beteljesülése kérdőjeleződik meg akkor, amikor hosszú próbálkozás után sem jön a baba. Felbomlik az az érzés, hogy „egészséges vagyok”, és a tehetetlenség, kontrollvesztettség érzése is megjelenik, hiszen bár minden orvostól érkező javaslatot követ a pár, mégsem érkezik meg a várva várt gyerekáldás. Akinél fizikailag a problémát találják (és gyakran a probléma közös), annál megindul az önleértékelés, önvád, és mindennapokba bekúszik a szorongás, a szomorúság és a kilátástalanság.
A támogató csoport kiváló alkalom arra, hogy résztvevőként Ön meg tudja érezni azt, hogy nincs egyedül, és nincs olyan érzés, ami miatt bűntudatosnak kellene lennie, hiszen az ambivalens érzések teljesen természetesek egy ilyen érzelmileg terhelt időszakban.
A csoportban arra fókuszálunk, hogy Önnek legyenek olyan kapaszkodói, technikái, amikhez tudn nyúlni akkor, amikor a negatív érzelmi spirál beindul. Egy ilyen krízis nagyon beszűkíti a gondolatokat, nehéz töltekezni, kikapcsolódni, hiszen a vizsgálatok és a beavatkozások gyakorisága mindig az eszébe juttathatja, mivel küzd még akkor is, amikor egy kicsit tehermentesülne ez alól. Amellett, hogy ezek az érzések természetesek és nagyon sokan megélik, akik hasonló cipőben járnak, még is arra törekszünk, hogy kisebb intenzitásúak és kezelhetőek legyenek. Mindezt annak az érdekében tesszük, hogy a babavárás (mindegy, hogy az inszemináció, vagy lombik segítségével történik) ne egy rosszkedvvel, szorongással, depresszióval átitatott időszak legyen a bizonytalanság miatt. A célunk az, hogy a fókusz tudjon újra kiszélesedni és tudjon töltekezni olyan élményekből (lehetnek ezek akár mindennapi apróságok), amikre szívesen visszaemlékezik majd a későbbi években is és elmondhassa, hogy ez az időszak nem csak a kétségbeesett várakozásról szólt.
Az online támogató csoportban a következő témakörökön dolgozunk:
