Mindenkinek, aki:
Az egyéni pszichológiai tanácsadás során felnőttekkel, fiatal felnőttekkel dolgozom, akik olyan kihívással találták szembe magukat, ami bárki életében előfordulhat. Kompetenciám olyan mentálisan egészséges felnőttekre korlátozódik, akik nem rendelkeznek pszichiátriai diagnózissal.
Segítőként fontosnak tartom a bizalmon, elfogadáson alapuló partneri munkát. Mindannyiunkban megvan a képesség a változásra, a személyes növekedésre. Én segítek abban, hogy a lehető legjobban kibontakoztassa az Önben rejlő erőforrásokat, egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb élet megteremtéséért.
Ahhoz, hogy beszélgetéseink minél előrevívőbbek legyenek, kitűzünk egy célt, amit el szeretne érni és megbeszéljük azt is, milyen témákon kell dolgoznunk együtt ahhoz, hogy elérje azt.
Az egyéni ülések során a családterápiában használt rendszerszemlélet is a segítségemre van, emellett szívesen dolgozom kognitív terápiás elemekkel, valamint a sématerápia módszertanával.
Egy új, integratív terápiás irányzat, amely ötvözi számos korábbi terápiás iskola megközelítését: pszichoanalízis, gestalt, kognitív viselkedésterápia (CBT), traumaterápia. Young elméletében a lelki problémákat a korai maladaptív (nem hasznos) sémák jelenlétével magyarázza. Mit is jelent ez? Gyakran szembesülhetünk azzal, hogy újra és újra egymáshoz nagyon hasonló szituációkba keveredünk pl. olyan partnereket választunk egymás után, akik hasonló módon bántanak meg; úgy érezzük, nekünk nem sikerül semmi és aztán jön egy helyzet és ez rendre be is bizonyosodik; vagy akár olyannyira fontossá válik, hogy a másik kedvére tegyünk, hogy a saját szükségleteinket alávetjük, hogy a másiknak jó legyen.
Ezeknek az ismétlődéseknek megvan a pszichológiai magyarázata. Young szerint az embereknek öt alapvető érzelmi szükségletük van:
Gyermekkorban nagyon fontos, hogy ezek az érzelmi igények kielégüljenek. Ha ezek a szükségletek sérülnek, akkor alakulnak ki a sémák. Nézzünk meg egy példát. Ha a szülőkkel nem alakul ki biztonságos kötődés, mert elhanyagolóak, akkor később nehezen adunk másoknak bizalmat, mert azt tanultuk meg, hogy nem bízhatunk a másikban. Ha pedig sokat vagyunk másokhoz hasonlítva, és ezáltal sérül az önbizalmunk, akkor később saját magunk is elhisszük, hogy nem érünk annyit, mint a többiek. Hiába mondják később az ellenkezőjét a barátaink, a szeretteink, nem fogjuk elhinni nekik, ugyanis ezek a berögzült hiedelmek, sémák meghatározzák azt, ahogyan az életet látjuk és értelmezzük. A sémák tehát ezekből a régi nehéz érzésekből, emlékekből, gondolatokból alakulnak ki és nagyon igaznak, megkérdőjelezhetetlennek tűnnek, kiterjesztve őket az élet minden területére. Általuk "torzító szemüvegen" keresztül látjuk és értelmezzük az eseményeket, és ehhez a "szemüveghez" kialakított megküzdési stratégiákat alkalmazunk minden helyzetben. Azonban sem magunkhoz, sem a másikhoz, sem a helyzethez, sem a kapcsolathoz, valójában nem az a magatartásforma volna a megfelelő, mi azonban a séma alapján reagálunk.
1. Elhagyatottság-instabilitás séma:
Azokat, akiktől az egyén támogatást vagy kötődést kaphatna, instabilnak vagy megbízhatatlannak érzi.
2. Bizalmatlanság/Abúzus séma:
Annak a megelőlegezése, hogy a többiek bántják, megalázzák, megcsalják, hazudnak neki, vagy kihasználják. Azt az érzést is magába foglalhatja, hogy másokhoz képest úgyis mindig átverik, vagy „a rövidebbet húzza”.
3. Érzelmi depriváció-érzelemmegvonás séma:
E séma alapján azt gondolja az egyén, hogy a többiektől nem kapja meg azt az érzelmi támogatást, odafigyelést, empátiát, amire szüksége van.
4. Csökkentértékűség-szégyen séma:
Az az érzés, hogy az egyén egy lényeges szempontból tökéletlen, rossz, nemkívánatos, alsóbbrendű, értéktelen, vagy hogy a jelentős másik nem lenne képes őt szeretni, ha igazán megismerné.
5. Társas izoláció-elidegenedettség séma:
Az az érzés, hogy valaki a világtól elszigetelődött, különbözik a többi embertől, és/vagy nem része semmilyen csoportnak vagy közösségnek.
6. Dependencia-inkompetencia séma:
Az a hiedelem, hogy valaki képtelen kompetensen kezelni a mindennapi kötelezettségeit mások jelentősebb segítsége nélkül (például gondoskodni magáról, mindennapi problémákat megoldani, megfelelő ítéleteket hozni, új feladatokkal megbirkózni, megfelelő döntéseket hozni). Gyakran gyámoltalanságként jelentkezik.
7. Sérülékenység séma:
Túlzott félelem attól, hogy a küszöbön álló katasztrófa bármelyik pillanatban bekövetkezhet és hogy az adott személy képtelen lesz azt megelőzni. A félelem ezen témákra fókuszálhat:
8. Összeolvadás-éretlenség séma:
Túlzó érzelmi bevonódás és közelség egy vagy több jelentős személlyel (gyakran szülőkkel), ami gátolja az önállósodást, individuálódást. A sémát az adott személy gyakran ürességként éli meg.
9. Kudarcra ítéltség séma:
Az a hiedelem, hogy valaki kudarcot vallott, elkerülhetetlenül kudarcot fog vallani, vagy alapvetően alkalmatlan kortársaihoz képest a teljesítmények különféle területein (iskola, karrier, sportok). Gyakran azzal a hiedelemmel jár, hogy valaki buta, alkalmatlan, tehetségtelen, tudatlan, alacsonyabb rangú, kevésbé sikeres, mint mások.
10. Feljogosítottság grandiozitás séma:
Az a hiedelem, hogy az illető a többiekhez képest felsőbbrendű, különleges jogokkal és privilégiumokkal van felruházva. Akinél ez a séma fennáll, az gyakran úgy érzi, hogy joga van megkapnia, amit épp akar, tekintet nélkül arra, mi lenne a reális. Néha jelentkezhet másokkal való túlzott versengésben, vagy a másik feletti uralkodásban.
11. Elégtelen önkontroll-önfegyelem séma:
Ha van az embernek egy személyes célja, nehéz elérnie, ugyanis nincs meg az elégséges önkontroll és frusztráció tolerancia, amely segítené abban, hogy kibírja a cél felé vezető utat.
12. Behódolás séma:
A kontroll, a döntés fokozott mértékű átadása másoknak, többnyire azért, hogy az egyén kivédje a konfliktusos helyzeteket. Fő formái a szükségletek alávetése (saját preferenciák, döntések, vágyak elnyomása) és az érzelmek alávetése (érzelmek kifejezésének, különösen a haragnak az elnyomása).
13. Önfeláldozás séma:
Túlzó fókusz azon, hogy a mindennapos helyzetekben akaratlagosan megfeleljen mások vágyainak, saját kielégülésének rovására. Ennek legáltalánosabb okai, hogy ne okozzon fájdalmat másoknak, hogy elkerülje az önzősége miatt kialakuló bűntudatot, és hogy fenntartsa a kapcsolatot. Gyakran mások fájdalmával szembeni fokozott érzékenységből ered. Néha ahhoz vezet, hogy az egyén úgy érzi, hogy saját szükségletei nem megfelelő figyelemben részesülnek, és rosszallást érez azokkal szemben, akikről gondoskodik.
14. Elismerés-hajszolás séma:
Túlzó hangsúlyt fektet arra, hogy mások jóváhagyására, elismerésére vagy figyelmére tegyen szert, vagy beilleszkedjen, ami annak rovására megy, hogy biztonságos és igazi önérzetet fejlesszen ki. Önbecsülése elsősorban mások reakcióitól függ, és nem saját természetes hajlamain alapul. Néha együtt jár a rang, a külső, a társadalmi elfogadottság, a pénz vagy az eredmények túlhangsúlyozásával, melyek az elismerés, a csodálat vagy a figyelem elérésének eszközei.
15. Negativizmus-pesszimizmus séma:
Átható, egész életen átívelő fókuszálás az élet negatív aspektusaira, miközben minimalizálja, vagy figyelmen kívül hagyja az élet pozitív vagy optimista aspektusait. Többnyire magába foglalja azt a túlzott várakozást, hogy a dolgok végül is rosszra fordulnak. Még az is tönkremegy, ami látszólag rendben van. Az ilyen ember nagyon aggodalmas, éber, jellemzi a határozatlanság, és szeret panaszkodni.
16. Érzelmi gátoltság séma:
A spontán cselekedetek, érzelmek, vagy a kommunikáció túlzott gátlása, leginkább abból a célból, hogy mások rosszallását elkerülje. Gátolja mind a pozitív, mind a negatív érzelmek kifejezését. Nagy hangsúlyt helyez a racionalitásra, az érzelmeket pedig alulértékeli.
17. Könyörtelen mércék séma:
A háttérben lévő hiedelem szerint az egyénnek törekednie kell arra, hogy a viselkedés és teljesítmény nagyon magas, belsővé vált mércéinek kell megfelelnie többnyire ahhoz, hogy a kritikát el tudja kerülni. Jellemző következménye az, hogy az egyén állandó nyomás alatt érzi magát, vagy nehezére esik lelassítani. Jellegzetes megjelenési formái a perfekcionizmus, a merev szabályok és a „kell” állítások az élet számos területén, valamint az idővel és a hatékonysággal való állandó foglalkozás, vagyis a teljesítmény fokozásának kényszere.
18. Büntető készlet séma:
Az a hiedelem, hogy az embereket keményen meg kell büntetni, ha hibát követnek el. Magába foglalja azt a hajlamot, hogy haragos, intoleráns büntető és türelmetlen legyen olyan emberekkel (saját magát is beleértve), akik nem felelnek meg saját elvárásainak és mércéinek. Többnyire nehezére esik megbocsátani a hibákat magának vagy másoknak, mivel nem hajlandó figyelembe venni az enyhítő körülményeket, figyelembe venni az emberi tökéletlenséget vagy az érzésekkel empatizálni.
A sématerápiás szemléletben folytatott segítő beszélgetések során felmérjük azokat a sémákat és megküzdésmódokat, amelyek már nem hasznosak az Ön számára, majd azon dolgozunk, hogy átírjuk ezeket. A cél az, hogy új, egészséges megoldásmódokat találjon, amelyek előreviszik Önt az életében.
Az 1997. évi CLIV. törvény (egészségügyi törvény) értelmében Magyarországon pszichiátriai diagnózis felállítására klinikai szakpszichológus, valamint szakorvos jogosult, pszichoterápia végzésére pedig kizárólag pszichoterápiás szakvizsgával rendelkező szakpszichológusok és szakorvosok. Az általam végzett tevékenység nem minősül pszichoterápiának. A pszichológiai tanácsadás célja nem a mentális betegségek gyógyítása, hanem az életminőség javítása, készségek fejlesztése, aktuális nehézségekkel és elakadásokkal kapcsolatos segítés.
Munkámat a Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Kódexének megfelelően végzem, valamint az International Coach Federation (ICF) irányelveit betartva.
